A nagy kérdés: Inverter vagy On/off?

Az inverteres szabályozást legegyszerűbben az autó gázpedáljához lehetne hasonlítani. Ha gyorsabban akarok menni: jobban nyomom, ha lassabban: kevésbé nyomom a gázpedált. Az inverteres klímaberendezésnél nincs, a szokásos 15-20 amperes indítási áramlökés - lassúfelfutással indul -, ezért a régi és a panellakások viszonylag gyenge villamoshálózata is képes a készülék kiszolgálására, ezért nincs szükség a költséges átkábelezésre illetve a nem túl esztétikus hosszabbító használatára az egész lakáson keresztül.

Az invertertechnológiával működő klímaberendezés mindig csak annyi villamos energiát veszfel a hálózatból, amennyi a felmelegedés leküzdéséhez szükséges, ezért a villamosenergia megtakarítás: akár 40% is lehet.
Ha felmelegedett lakásába érkezik haza, az inverter képes lényegesen nagyobb teljesítmény leadására késztetni a berendezést - kb. 125%-ra túlpörgeti – ezért gyorsabban képes lehűtenia felmelegedett lakást, mint egy on/off-os klíma berendezés.

Az alacsonyabb terheléssel való üzemelés következtében mérséklődik a klímaberendezések használatakor jelentkező levegőkiszáradás–effektus, ezért légzőszervi megbetegedésben szenvedők részére jelentős könnyebbséget jelent a páradúsabb levegő. 
Ezen kívül - a relatív magas elpárolgási hőmérséklet miatt sokkal kevesebb energia fordítódika nedvesség kicsapatására. És: nem utolsó sorban a lecsökkent cseppvíz kiválasztás miatt jelentősen csökken a beltéri egységben és a cseppvízcsőben a gombásodás veszélye (Legionella kockázat).

Inverteres klímák előnyei az On/off klímákkal szemben

• Régi és panellakások viszonylag gyenge villamos hálózata is képes készülék kiszolgálására stabilabb, kiegyensúlyozottabb hőmérsékletet képesek tartani, sokkal csendesebbek, villamos energia megtakarítás akár 40% is lehet az On/off berendezésekhez képest gyorsabban képes lehűteni a felmelegedett helységet.

• Páradúsabb levegőt képes előállítani, ezáltal kedvez a megbetegedésben szenvedőknek alacsonyabb gombásodási esélya klíma kompresszor nincs akkora terhelésnek kitéve, tehát a várható élettartamuk is hosszabb.

Nagyon egyszerű a működési elv: Például így hűti magát az is, aki ezt éppen olvassa, kiizzad egy kis folyadékot a bőrére, az ott elpárolog és már hűl is! Ez alapján már az ókorban is hűtötték az ivóvizet, még pedig áram nélkül. Egy agyagedénybe vizet töltöttek, de itt nem alkalmaztak mázat, hagyták, hogy egy kis mennyiség mindig ki tudjon szivárogni. Az elpárolgott, a bent maradt mennyiséget pedig hűtötte a párolgás. Ha huzatos helyre rakták,akkor még jobb volt a hatásfoka a hűtésnek. A klíma ezt az elvet használja ki, csak itt egy körfolyamatban megy a hűtés. Az egyszer már elpárolgott folyadékot nem hagyjuk veszni.Hanem az elpárolgás után keletkezett gőzt lecsapatjuk, és újra felhasználjuk. Tesszük mindezta takarékosság és a környezet védelem érdekében.

Egy klíma 4 fontos elemből áll:
1. Kompresszor - ez felel a körfolyamat fenntartásáért.
2. Elpárologtató - itt párolog el a folyadék (beltéri egység)
3. Kondenzátor - itt csapódik le az elpárolgott folyadék (kültéri egységben az a bordásizé)
4. Fojtás - ez felel a nagy nyomású kondenzátor és a kis nyomású elpárologtató elválasztásáért.


És hogyan fűt a klíma?

Ugyan úgy, ahogyan hűt!

Miért ajánlott fűteni a klímával, hőszivattyúval?
Mert a hideg idő nagy részében már most is versenyképes a földgáztüzeléssel. És ez a versenyképesség földgázárak növekedésével tovább fog javulni. Az elektromos áram többféleképpen állítható elő, és lehet vele fűteni közvetlenül is. Lásd az ellenállás alapon működő fűtések olajradiátor, hajszárító, villanybojler, stb. De ezek a gépek 1kW/h villamosenergiából csak maximum 1kW/h hőenergiát képesek előállítani. Mivel a klíma és a hőszivattyú nem előállítja, hanem csak az egyik helyről a másikra szivattyúzza, ezért jóval hatékonyabb. Ha például az elektromos áramot megújuló vízi - szél - napenergiával állítjuk elő, egyértelmű a hasznossága a hőszivattyús fűtésnek.
Sajnos hazánkban jelenleg a földgázerőművek vannak többségben, így ez tompítja a versenyképességét a hőszivattyúnak. Nagyon összefügg a földgáz és a villamosenergia ára. Ha megy fel a földgáz ára, akkor az áramé is, így később térül meg a hőszivattyú ára.De hamarosan ez az arány csökkenni fog, pl. új vízi vagy atomerőmű építésével, vagy a földgázerőművek visszaszorulásával. És így egyértelműen a hőszivattyú látszik jelenleg a befutónak a földgáz kazánok helyett.

Hogyan működik a mobil klíma?A mobil klíma is úgy működik, mint egy osztott (split) klíma. Csak a hő kijuttatása van másképp megoldva. A split klímánál vékony rézcsövekben szállítjuk ki a hőt a kültéri
egységekbe - a fent leírt módon. A mobil klímának nincs kültéri egysége, itt a mobil klímában lévő kondenzátor levegőnek adja át a meleget, amit egy ventilátor egy csövön keresztül kifúj a szabadba. Eddig egyszerűnek hangzik, egy lyukat fúrunk és kész. Na de, ha kifújjuk a felmelegített levegőt, akkor valahonnan hozni kell be helyette. Lássuk be: kifújunk kb.45°C fokos levegőt, és beeresztünk helyette 35°C fokosat, egy hamar nem lesz bent 26-27°C. Természetesen, ha a mobil klíma elé ülünk, akkor ott hideg levegőt fúj, akár +15°C fokostis, de az állandó légcsere nem a legtakarékosabb módszer. Tehát a mobil klímát csak műemlék épületbe javasoljuk, ahol nem engedik meg a homlokzatra szerelt kültéri egységeket!